francia_guyana

2012. november 2.

Guyana-határozó

Nem kell szégyenkeznie annak, aki semmit nem tud a Guyanákról. Bár aki azt hitte, hogy ezek az izék Afrikában vannak, kicsit azért nézzen magába. A Dél-Amerika északkeleti csücskében található három ország (illetve két ország és egy tengeren túli terület) nincsenek rajta semmilyen bejáratott turistavonalon és szinte soha nem szerepelnek a hírekben. Pedig a maga módján mindhárom érdekes, leginkább a természet és a lakosság sokszínűségének köszönhetően.Hogy mennyire nem érdekelt soha senkit Dél-Amerika ezen csücske, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy az először errefelé hódító spanyoloknak és portugáloknak még ingyen sem kellett ez a vidék. Így került Guyana, Suriname és Francia Guyana brit, holland és francia kézbe, bár az évszázadok során a gazdák néha cserélődtek, és az előbbi kettő ma is vitatkozik a köztük húzódó határon. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Venezuela keleti részét szintén Guayanának hívnák, így ez lehetne a csoport negyedik, spanyol tagja, de ezzel már nem akartam variálni. A következő táblázat mindenesetre helyre teszi a dolgokat.

2012. október 29.

Fotók 3.

A Flickr-oldalamon ott van minden egyéb infó. Korábbi fotók itt, még korábbi fotók pedig itt.BelizeGuatemala/2SalvadorHondurasNicaragua/2 - Corn IslandsNicaragua/1Jamaica/2 - Észak és a sziget belsejeJamaica/1 - Kingston és a déli partMexikóGuatemala/1Costa RicaPanamaKolumbia/5 - Karib KolumbiaKolumbia/4 - Belső-KolumbiaKolumbia/3 - Medellín és környékeVenezuela/2 - Salto ÁngelVenezuela/1 - Roraima tepuyGuyanaGrenada

2012. szeptember 8.

BÉDEKKER: Cayenne

Hotel Ket Tai Cayenne-ben nincsenek olcsó szálláshelyek, és ez is a pofátlanság csúcsa a pénzért árult wifijükkel, de legalább 45 euróért adnak légkondit is a szobához.Au Mekong Kínai-vietnami konyha, ami semmivel nem nyújt többet, mint amit a piacon adnak, viszont többe kerül.Büféskocsik A Place des Palmistes sarkában esténként megjelenő büféskocsik a legolcsóbb étkezési lehetőség Cayenne-ben. És a bagettszendvicsek teljesen rendben is vannak.

2012. szeptember 6.

Francia Guyana

Határozott tervem volt Dél-Amerika valamennyi országát felkeresni, viszont Francia Guyana nem ország, hanem Franciaország, és egyben az Európai Unió része. Nem maradt volna bennem semmiféle tüske, ha kihagyom, de egyrészt bürokratikus okokból elkerülhetetlennek bizonyult, másrészt pedig így utólag már nagyon sajnálnám, ha a világnak pont ebbe a szegletébe nem jutottam volna el. Francia Guyanától nem vártam semmit, és utazás közben talán ez a legjobb, és egyben persze a legritkább esetben megvalósítható hozzáállás.Nem mintha sokat láttam volna Francia Guyanából. A fővároson, Cayenne-en, és az oda a brazil határtól vezető, valamint onnét a Suriname-i határig tartó úton kívül semmit. Ezeken az utakon azonban feltűnt valami nagyon érdekes, nevezetesen hogy ez a vidék tök üres. Gyanúmat az internet is megerősítette, de azon még így is meglepődtem, hogy a három Guyana, a francia, a holland (Suriname) és az angol (a ma már független Guyana) tényleg a világ legritkábban lakott vidékei közé tartoznak. Francia Guyanánál egyetlen országnak tekinthető ország, Mongólia rendelkezik csak kisebb népsűrűséggel, még olyan, szintén nem a tömegnyomorról közismert vidékek, mint Mauritánia és Szaúd-Arábia is zsúfoltabbak.

2012. augusztus 28.

Soure-Cayenne útinapló

Kábé kéthavonta szoktam kirakni ide a blogra egy-egy részletet a privát útinaplómból. Következzen most négy nap a brazíliai Marajó szigetén található Soureból indulva egészen Francia Guyana fővárosáig, Cayenne-ig, sok busszal és sok hajóval. Cenzúrázatlan, nyers, sokkoló, tömény valóság!351. nap, 12.08.24, Amazon Hostel, BelémÉjfélkor sikerült elaludni, ehhez képest egész normálisan tudtam felkelni háromkor. Megettem a kikészített reggelit, bár a maracujalevet egyébként sem szeretem, és hajnalban pláne nem vágytam erre a gejl izére. Összeraktam a maradék cuccot, kisétáltam a sarokra, ahol valami paraszt beszélt hozzám két turházás közben, de próbáltam ignorálni. 3:40-hez képest pár perc késéssel megjött a busz, amin persze nem voltak olyan jó ülések, mint a kisbuszon idefelé, így fejtámla nélkül gyakorlatilag lehetetlen volt aludni.Minden egyes sarkon háromszor megálltunk, össze-vissza kanyarogtunk Souréban, mire megtelt a busz. Fél ötre ott voltunk a kompnál, ami csak ötkor indult, úgyhogy legalább amíg álltunk, el tudtam aludni az előttem lévő szék fémtámlájára borulva, meg utána is darabokban egészen hatig, amíg meg nem érkeztünk a hajóhoz. Vettem jegyet, felszálltam, összefutottam a tegnapi két franciával, akik a földön fetrengve aludtak. Egy időre csatlakoztam én is, de nem nagyon ment.

2011. augusztus 16.